2011. december 28.

Lazac krémsajtos bundában, kruplipürével, sült üvegtésztával

Nagyon köszönöm a sok jó karácsonyi kívánságot, remélem mindenkinek szeretetteljesen, és nyugodtan telik ez a békés ünnep.
Egy kicsit pihentettem a blogot, had játszanak a gépen akik év közben nem férnek oda.
Évek óta halat készítünk karácsonyra, trenírozzuk a gyomrunkat a szilveszteri nehéz étkek előtt, egy kis könnyített vacsorával, hát most duplán hal volt, halászlé mellé lazac másodiknak, nem gondolkodtam rajta illik, nem illik, finom volt és kész.
A forrás a  "Vidék íze" c. újság volt, ami nagyon jól megmosolyogtatott, mert panírozott májas hurkáról még nem hallottam, viszont nagyon sok, és jó halrecept volt benne, és persze süti dögivel, amit remélem nemcsak olvasni, de kipróbálni is lesz időm.

Halászlé



Sok bejegyzést olvastam a halászléről: hosszú lére eresztett halpaprikás, mondja a néphagyomány, Szegeden passzírozva, Baján gyufatésztával készül.
Karácsonykor kipróbáltam, miután még a metróújságból is a halászlé kacsintgatott rám a reggeli fényben, és annak ellenére, hogy második fogásnak mindig valami halféleséget készítek nekikezdtem.
Vettem a Nagycsarnokban 6 jó nagy szelet pontyot, gondoltam nem lehet az rossz. Nekikezdtem receptet keresni, amelyek általában a sok pirospaprikát és a jó sok hagymát emlegetik, no és azt javasolják, hogy többféle legyen a hal. A többféleséget mellőztem, de azért találtam hekket még a fagyasztóba, ezért nem lett autentikus, viszont finomnak finom az biztos.

2011. december 18.

Mákos guba 2.


Ismétlés a tudás Anyja, (vagy Atyja??) mondják .......

Ez már a harmadik mákos gubám az idei télen, mindig variáltam rajta valamit, most például nem volt kiflim, ezért zsömléből, nem volt mascarpone krémem , mint a legelső alkalomkor ezért tojással dúsítva készítettem el így:
HOZZÁVALÓK:
6 db zsömle 1,5-1,5 kockákra vágva előtte való nap, hogy másnapra kiszáradjon,
1 liter tej, meg 1 dl még,
20 dkg darált mák,
20 dkg cukor,
1 zacskó Bourbon vaníliás cukor
1 cs vaníliás pudingpor,
1 citrom reszelt héja,
2 tojás,
2 db felkockázott narancs,
vaj az edény kikenéséhez,
DÍSZÍTÉS: 1 db gránátalma kipergetett magjai, + tejszínhab

ELKÉSZÍTÉS:
2 literes fazékba öntöttem a mákot, és a cukrot, felöntöttem 1 l tejjel,  és felforraltam, pár percig kavargattam, majd áttértem a habvevőre, s beleöntöttem a maradék 1 dl tejben kikavart vaníliás pudingport, Bourbon vanillincukrot, reszelt citrom héját, és a két tojás sárgáját, 1-2 perc alatt állandó habverős keverés mellett besűrűsödik. Közben felvertem a tojásfehérjét, és felkockáztam a narancsot, kivajaztam egy nagy kerek jénai edényt (nem tudom a méretét, szerintem 4 literes lehet).
Amikor egy kicsit hűlt a pudingos, tejes mák habverővel beleforgattam a felvert tojásfehérjét és elkezdtem sorban az edénybe rakni őket, egy sor kockázott zsömle rámerve a mákos massza 1/3-a, ennek a tetejére szétosztva 1 db felkockázott narancs, s rácsöpögtetve a leve, majd megint zsömle, megint mákos tej, rá a másik kockázott narancs, megint zsömle és a tetejére a mákos massza szétosztva.
Az egészet előmelegített sütőben 20 percig sütöttem, légkeveréssel 160 °-on.
Egy kis hűlés után melegen fogyasztható, tejszínhabbal, és gránátalma magvakkal lehet poharakba tölteni.
Ez is kb. 8 emberes adag, mi csak 5-en voltunk rá, (kétszer legalább).
Mivel nem fogy el azon melegében még másnapra is marad s lehűtött állapotában még finomabb.
Ez is ugyanolyan szuttyos lett mint a legelső próbálkozás, és így is isteni.

Legközelebb pirított kaláccsal fogom kipróbálni, de akkor veszek mascarponét hozzá, mert ez a koleszterindús kalóriabomba egy kicsit rémisztő. Viszont finom.

2011. december 17.

Öregtésztás kenyér



Első kenyeremet muszájból a "nagy taxisblokád" ideje alatt sütöttem, sima lisztből, egy alig használt állíthatatlan gázsütőben, amit úgy használtak előtte, hogy kivakarhatatlan feketeség fedte a belsejét..... Az állíthatatlanság meg azt jelentette, hogy ha kisebb fokozatot szerettem volna visszafele kellett tekerni a gombját, mindig féltem, hogy elalszik a tűz, bár a gáz már akkor is biztonsági szelepen jött belőle......
Nem mondom, hogy nem sikerült a kenyér, csak egy kicsit sótlan lett, és nem egészen olyan ízű, mint amit megszoktunk akkoriban. Ez egy ideig elvette a kedvem a kenyérsütéstől, legközelebb akkor próbálkoztam, amikor szert tettem egy villanysütős tűzhelyre, azóta is rendületlenül, több-kevesebb sikerrel, de talán már szereztem annyi gyakorlatot, hogy meg is mutassam.
Sokat tanultam Limarától, és E.Margitkától, s nagy csodálója vagyok Terikének (Szánter blogja), aki igazi remekműveket készít, és úgy tudja mintázni a kenyeret, ami ámulatba ejt. Most példát vettem róla, és végre "ráértem" öregtésztát (vagy előtésztát) gyártani a kenyérsütés előtti napon. S a kenyérre is sikerült mintát rajzolni, és képzeljétek a római tálamba nem gyógyult bele, a teflonos sütőpapírból olyan szépen ki lehetett venni, hogy semmi hiba nincs benne. Sőt megkockáztatom a sütőpapírt újból fel lehet majd használni annyira jó.
Egy kicsit féltem tőle, mert a fotókból kitűnően Terikének jóval nagyobb a cserépedénye, hiszen akár 2 kg-os kenyeret is tud benne sütni, s arra sem jöttem még rá, hogyan lesz barnább, én már tovább nem mertem sütni, lehet hogy ezért ilyen világos. A ropogósságával nincs hiba, de sütés után nem cserepesedett.
Remélem egyszer az is sikerül.

Viszont az íze az mennyei lett, szép levegős, és megnőtt. A képen lehet, hogy nem látszik én egy fenyőfát próbáltam pengével kelés előtt a formázott kenyérre rajzolni, de kelést követően túlnőtte magát és nem annyira látszik a fenyő formája, majd legközelebb kisebb fenyőt rajzolok. Azért így is szép lett.
Kenyér hozzávalói:
3 dl langyos víz,
2 ek. olaj,
1 ek. cukor,
2,5 dkg élesztő,
20 dkg öregtészta,
55 dkg liszt, (35 dkg sima, 15 dkg Bl. 80-as, és 5 dkg korpás),
1 ek. só,
1 kk. 20 %-os ecet,
Az öregtésztát előtte való napon el kell készíteni, tulajdonképpen meg kell várni, hogy a megkelt tészta visszaessen és elkezdjen savanyodni, ez a kovász.
A lisztet egy nagy tálba szitáljuk a közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a langyos vizet, a cukrot, és az olajat, s belemorzsoljuk az élesztőt. Amikor az élesztő felfutja magát, hozzáadjuk a többi hozzávalót és egynemű tésztát gyúrunk belőle, ha kell lehet még lisztezni. Amikor a tészta leválik már a kezünkről, és jó szálkás eltesszük langyos helyre 1 órát kelni.  A megkelt tésztát megformázzuk, ami azt jelenti, hogy átgyúrjuk, kigyúrva belőle a buborékokat, veknire formázzuk és a jól beáztatott, alját és tetejét is teflonos sütőpapírral ellátott római tálba tesszük, mintát vágunk rá szigorúan gilette pengével, amit minden metszés után vizeztem.
A mintázott kenyeret lekentem vízzel, és itt ott rászórtam egy kevés kukoricadarát, majd megint legalább 1 órát kelesztettem. Ekkor bespricceltem az edény tetejébe rakott teflonos sütőpapírt, és egymásra borítottam a két edényt. Hideg sütőbe tettem és 220°-ra állítottam. A 220°-os sütőben egy órát letakarva sütöttem. Egyszer háromnegyed időben megnéztem, és újrakentem a kenyér tetejét vízzel. Majd levettem a tetőt, és a tetőben lévő sütőpapírt, megint lekentem vízzel és légkeveréssel 160 fokon tíz percet sütöttem, utána ismét vizes kenés után még tíz perc következett, de lehet, hogy volt 15 perc is. Amikor már szép színét láttam késznek nyilvánítottam, és rácsra tettem hűlni.



 Öregtészta, vagy kovász hozzávalói:
3 dl víz,
50 dkg liszt (én 30-20 arányban tettem a sima és a Bl 80-as lisztet bele),
1 tk. só,
1 tk. cukor,
1 ek. olaj,
1,5 dkg élesztő

A tésztát jól átgyúrjuk, majd félretesszük és langyos helyen letakarva vár másnapig, ha a tészta a kelést követően visszaesik a hűtőben sokáig eltartható. Ebből az adagból kb. 60 dkg-nyi lesz, ami három sütéshez is elegendő. De ha már csak 1/3 marad, újra lehet növelni vízzel, és liszttel az adagot. Akkor jó, ha savanykás illata van, de én egyáltalán nem éreztem még cefreszagúnak...

Hagymás, ecetes krumplisaláta

1984. szilveszter
Akkor ismerkedtünk össze, én és a hagymás krumplisaláta, ha jól emlékszem rántott csirkecomb volt hozzá, nagyon ínycsiklandozó, és nagyon új élmény volt. Akkor még nem ismertem a kiflikrumplit.
Azóta többször is elkészítettem, volt már főtt zellerrel dúsítva, de ez a lilahagymás a kedvencem.


2011. november 29.

Mákos Guba


MÁKOS GUBA 1.

Mondhatni úgy is itt a gubaaaaaaaa....................
 A főzelékfalóba ha betévedek, párszor már vettem vaníliakrémmel spékelt mákos gubát. Egyszerű ételnek gondolom, hiszen nem nekünk kell a kiflivel bajlódnunk, és szinte csak össze kell egyeztetni az ízeket, egy kis keverés kavarás és kész.
A minap megváltoztattam a véleményemet, és szerelmes lettem a mákos gubába.....
Karácsony van, indul az üzlet, egyik boltból be, a másikból ki, majd be a könyvesboltba, és rád mosolyog a világ legnagyobb kínálata szakácskönyvből. Megint találtam egyet, és addig addig fog rám kacsintgatni onnan a polcról, míg be nem szerzem. Hátoldalán Eszenyi Enikő azon mondata ragadott meg: "A mákos gubájáért, ha kell, egy hétig egy irányba mennék."
Aki még nem hallotta egyik kedvenc színésznőm a magát repedtfazékhangúnak tituláló Hegyi Barbara szakácskönyve ragadott meg ennyire. A mákos gubájában az a varázslat, hogy mascarpone krémmel készül, és az egyik ízesítő adaléka a vanília mellett ha jól emlékszem narancsvirág esszencia és narancslikőr (elhagyható). Egy életem, egy halálom kipróbálom, s egy keveset módosítottam rajta, s nekikezdtem. Nekem  nem volt itthon narancsvirágesszencia, viszont volt narancsom, s birsalmakompótom is. Az én gubámba egy kicsit több mascarpone csurrant bele, ugyanis a nagy tejfölösdobozméretűt elbírta a tejes mák. Szerintem brutális lett.....
Mindenesetre az az igazi szuttyos, ez az adag pedig legalább 8 emberes..... :)

Szóval én így készítettem:
Hozzávalók:
6-7 szikkadt kifli,
1 liter tej,
1 zacskó darált mák (25 dkg),
20 dkg cukor,
2 csomag vanillincukor, (vagy igazi vanília magja),
0,5 l mascarpone,
befőttgyümölcs, vagy főtt birsalmakockák és nem főtt narancskockák,
díszítés: tejszín, gránátalmamagvak

a legújabb szerelem
 Egy fémlábasba szórtam a darált mákot és a cukrot, majd elkevertem az 1 liter tejjel, és felfőztem, beleszórtam a vaníliáscukrot is, és csak addig rotyogtattam, míg a mák megszívta magát, nagyon hamar ment, majd eltettem hűlni az egészet.
Amikor langyos lett elkevertem benne a mascarponét, és kezdtem a további hadműveletet.

Egy nagy jénai edényt kivajaztam, és sorban megraktam karikára vágott kiflivel, ezután főtt birsalma  és kockára vágott narancsgerezdek keveréke, tetejére  pedig a tejes, mascarponés mák következett, és sorba mindent ismételve, míg tele nem lett a tál. A 7 kifli nem ment mind bele, el is lett csenve belőle 1-2 karika, szerintem 6 kifli elég bőven.
A birsalmát már előtte hámozva, kockára vágva cukorral és szegfűszeggel főztem puhára, majd langyosra hűtöttem, egyébként a leve is nagyon finom.
Az egész gubás edényt 20 percre forró sütőbe tettem, az utolsó 5-7 percet légkeveréssel.

Amikor eltelt az idő kivettem, és vártam egy keveset, hogy ne legyen tűzforró, majd poharakba szedtem, elláttam a szükséges tejszínhabbal, és egy egész gránátalma összes piros lédús magjával, a narancs és a gránátalma savanykás, édeskés íze nagyon jól passzol a főtt mák édességével, már két napja hol az erkélyen, hol a hűtőben őrzöm, és állíthatom, hidegen is nagyon, de oltáriul finom.



2011. november 16.

PARADICSOMLEVES

Paradicsomleves variáció

Hozzávalók:
1 l paradicsomlé (ha lehet házi),
4-5 szem krumpli,
kevés olaj,
1 fej kisebb hagyma,
1 ek. liszt,
1 teáskanál bazsalikom,
4 babérlevél,
1 ek. szárított zöldség (só nélküli),
1 teáskanál só,
1 ek. cukor,
1 zacskó 250 grammos sajtos tortellini,
reszelt sajt ízlés szerinti

Nem tudhatom kinek melyik fajta paradicsomleves a szíve csücske, de van ugye az édeskés savanyú, meg a sós, én egy kicsit blazíroztam és alkottam. Mindig is főtt krumpli alapra főztem a paradicsomlevest, a krumpli volt a levesbetét, és persze elengedhetetlen kelléke szokott lenni (legalábbis nyáron) a zellerlevél, úgy az igazi, meg csak úgy üresen betűtésztával.
Most nem volt zellerlevelem, ezért a következő levest főztem:
4 db krumplit apró kockára vágva babérlevéllel, sóval és 1 ek. szárított zöldséggel feltettem főzni annyi vízzel ami ellepi, meg még egy kicsi. 1 kisebb fej hagymát apró kockára vágtam, üvegesre pirítottam az olajon, majd megszórtam a kb. 1 ek. liszttel és fehér rántást készítettem, majd felengedtem, és elkevertem egy kis vízzel (bár attól tartok a krumpli is elég lett volna sűrítésnek). Arról nem is beszélve, hogy melléöntöttem a lisztet, vagyis a tűzhelyet megsóztam vele, ami a képen is látszik.....
Amikor a krumpli megpuhult kivettem belőle a babérlevelet, hozzáadtam a fehér rántást, felöntöttem a paradicsomlé felével és botmixerrel adtam neki. Amikor selymesre mixelődött beleöntöttem a többi paradicsomlevet, elláttam az 1 ek. cukorral, visszatettem a tűzre és csak annyira
főztem fel, hogy éppen csak rottyanjon egyet, majd késznek nyilvánítottam, megszórtam a bazsalikommal és belekanalaztam a közben sós vízben kifőtt sajtos töltésű tortellinit. Reszelt sajttal tálaltam. A másik felem azt mondta vízízű, szerintem a Mamája édes paradicsomlevesét hiányolta, de mindkét gyerekem szerint nagyon finom, jól kijött a paradicsom íze, és illett hozzá a bazsalikom. Legközelebb húsos tortellinivel is ki fogom próbálni, de akkor szerzek zellert is az tuti.


2011. november 10.

Kelbimbófőzelék és tejes kifli, sós, töltött sajtos-húsos, és birsalmasajtos változatban



Kelbimbó főzelék-nyami

Hozzávalók:
1-1,5 kg kelbimbó,
3-4 szem krumpli,
1 vöröshagyma,
3-4 gerezd fokhagyma,
1 ek. szárított zöldség, (só nélküli)
1 tk. majoranna,
1 csipet köménymag,
pirospaprika,
só ízlés szerint,
2 dl tej és 1,5 ek. étkezési keményítő a habaráshoz




Feltétnek legjobb a vagdalt, az most nem volt, er-go virslivel tálaltam.

Elkészítés:
Megpucoltam a kelbimbót, ami abból állt, hogy levágtam a torzsácskák végét, majd a legfölső két fellevelet leszedtem róla, félbe- negyedbe vágtam, hozzáadtam a megpucolt és kockára vágott krumplit, majd előhőkezeltem, azaz az esetleges keserű ízét elűzendően egy nagy tálban egy egész teáskanna felforralt vízzel leöntöm, majd letakarom pár percig.

Egy nagyobb lábosba az olajon megfonnyasztom a kockára vágott hagymát , majd összekeverem a forróvíztől megfosztott, leszűrt kelbimbós krumplival, keverés közben, hozzáadom az apróra vágott, vagy fokhagymanyomón paszírozott fokhagymát, szárított zöldséget, majorannát, pirospaprikát, sózom, köménymagozom, és felöntöm annyi vízzel hogy épphogy ellepje.

Az egészet fedő alatt puhára főzöm és ha a kelbimbócskák torzsái is megpuhultak az egészet behabarom a keményítős tejjel. Koktélhabverővel csomómentesre keverem a hideg tejben az étkezési keményítőt, és óvatosan beleforgatom a főzelékbe, utána már csak 1 perc kell, hogy besűrűsödjön és lehúzom a tűzről.
A pucolási része macerás, de a főzési része gyors.
Családom kelbimbóutálattal lézengő tagja azt állította, hogy biztos, hogy kelbimbóból főztem-e, mert ez most nagyon finom lett!!! Ez már elismerés.



 Sós-tejes kifli, simán sósan, sósan sajtos-sonkás-hagymás töltelékkel, hókristállyal a tetején és birsalmasajttal a belsejében


Először Beastie-Bistro-nál találkoztam vele, és megint irigykedtem egy kicsit, hogy férfi létére ilyet tud gyártani a családjának, aztán utánajártam egy kicsit, Illéskrisznél láttam a formázási technika csúcsát, és Limaránál is megtaláltam a tejfölös és krumlipelyhes tésztaváltozatot, utána már annyi félét nézegettem, hogy az 55 dkg liszt leírásút már nem tudom hol találtam, mindenesetre nekem a receptem így sikeredett, azóta már kétszer is megsütöttem, a fotók a második és már töltött változatokról regélnek. Jelentem ez a legutóbbi változat kevés lett, mert a próba kedvéért különböző módokon töltöttem. Van akinek a birsalmasajtos változat tetszett a legjobban. Nagyon köszönöm mindenkinek az élményt.

Hozzávalók:
55 dkg liszt (1/3 Bl 80-as, 2/3 sima),
3 dl tej,
5 dkg vaj,
1 ek cukor,
1 egész tojás,
1 kiskanál só a tésztába és durva só szórásnak a tetejére,
2,5 dkg élesztő
 
A liszt közepébe mert langyos és egy evőkanál cukorral ellátott tejben megfuttatjuk az élesztőt, majd ha már kellően fut (felhabosodik) belekeverjük a tojást, langyos vajat, és a többi tésztába valót. Legalább addig gyúrjuk, amíg a tészta elválik a táltól és tépéskor szálkásodik. Ekkor megpuszilgatjuk alul fölül egy kis liszttel, (megágyazunk neki), majd eltesszük a kiskorút aludni úgy egy órányit.
Ezt követően átgyúrjuk, kinyomkodjuk belőle a kis levegőbubikat, majd három részre osztjuk. (Ez persze ízlés kérdése mindig). Minden 1/3 darabot kör alakúra kinyújtunk, legalább egy 30 cm átmérőre, majd éles szerszámmal 6 felé osztjuk. A kis hatod háromszögeket a széles részétől indítva kiflivé sodorjuk, majd hol görbítve, hol egyenesen egy jó minőségű (teflonos) sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, közöttük természetesen helyet hagyva. Lekenjük tejjel, és újból kelesztés következik, 20-30 perc, majd a sütés. Nekem e második töltött változat éjjel 1 órára lett megformázva, és lekenve tejjel, már nem sütöttem ki, csak hajnali hat után, egész jól elvolt a konyhában éjjel, csak hajnalban újból lekentem mielőtt a sütőbe tettem.

TETEJÉRE: minden kiflit le kell kenni tejjel, lehet kétszer is, nem baj ha melléfolyik, majd a sósak tetejét ellátjuk nagyszemű sóval, köménymaggal, az édesekét meg nagyszemű cukorral.

SÜTÉS: a blogírók különböző fokokról és időkről beszéltek Bastie-bistro 180 fokon sütötte 20 percig a gázos sütőjéban, de mivel Illéskrisz azt mondta ő mindent légkever, ezért én inkább 160 fokon légkeveréssel sütöttem (két tepsivel a sütőben) 20-25 percig. A kiflin látszik mennyi kell neki, félidőben tepsit cseréltem és 180 fokkal megfordítottam, (mármint a tepsit, nem a kifliket) így egyenletes színe lett.
 
Sajtos-hagymás-sonkás:
Az én utolsó művem során 5 kiflit reszelt sajttal, apróra vágott zöldhagymával, és csíkokra vágott pulykasonkával töltöttem. Konkrétan egy csipet nagy lukú reszelőn aprított sajt, kb. 6 újhagymakarika és 1 x 7 cm-es sonkacsíkból 2-3 db fért bele egy kiflibe. A kis háromszögeket külön-külön is formáztam, mert közben a tészta visszaugrik (összemegy), tehát itt, is ott is húztam, nyúztam, a végén elég jól belejöttem.
Sima sajtos: csak nagy lukú reszelőn agyabugyált sajt ment bele.
Birsalmasajtos verziónál 2-3 mm-re vágott ujjnyi széles és 6-7 cm hosszú birsalmasajtdarabot vagy kettőt tettem egy kiflibe.


 BIRSALMASAJT:

Nagyon sokan leírták a birsalmasajt készítését, én most Illéskrisznél, láttam először, majd utánanéztem, volt Chiliesvanilia-nal s rengeteg helyen, ki kuktában készíti, ki lábasban, kevés vagy sok vízzel, van aki egészben, van aki hámozva (az nehéz mulatság), és van aki apróra vágva, majd főző vízzel, vagy anélkül pürésítve, cukrot hozzáadva. Ízesítésül van aki tesz bele citromot, esetleg gyömbért.
Elkészítettem én is

HOZZÁVALÓK
(szerintem..)

- 6 db egészséges birsalma (csumázva), apróra vágva,
- 1 citrom reszelt héja, leve (nekem nem volt otthon, így naranccsal helyettesítettem, és tettem bele egy csipet cirtromsavat is a biztonság kedvéért),
- ugyanannyi cukor, mint birsalma (kb 80 dkg),
- 2 zacskó vaniliáscukor (esetleg igazi vaniliarúdból kinyelt fekete magocskák),
- türelem...
ELKÉSZÍTÉS:
Az apróra vágott birsalmát feltettem főzni annyi vízzel, hogy éppen ellepi, majd amikor a birsalma megpuhult annyira, hogy villával szét lehetett nyomni, s a vizéből is elfőtt egy kicsit (kb. 20 perc) , belereszeltem a narancs héját, és hozzáöntöttem a kifacsart levét, majd botmixer segítségét vettem igénybe, és a főzővíz leöntése nélkül egyneműsítettem az egészet, majd visszatettem a tűzhelyre, és kislángon felrotyogtattam, hozzáadtam a megfelelő mennyiségű cukrot, vanillincukrot, és mivel nem találtam citromot azért egy csipet citromsavval elláttam. Majd addig rotyogtattam amíg szerintem jónak minősült, vagyis tányérra csepegtetve dermedni látszott.
Nem vagyok egy gyakorlott mester, biztos, hogy lehetett volna tovább főzni, de így is isteni, legközelebb kipróbálom gyömbérrel, és igazi citrommal is. Virágos szilikon muffin formákba,  őzgerincformába, és egy fóliázott sima tepsibe elosztottam, majd eltettem aludni a szekrény tetejére konyharuhával letakarva.
Egy nap száradás után kiborítottam a formából a sajtocskákat zsírpapíros tepsibe, közben megvámoltuk egy kicsit, majd újabb takarás és száradás következett, még mindig szárad, egyszer már megfordítottam őket, és az előbb elregélt kifli töltelékeként is használtam.

2011. november 1.

Mementó


Gondolkodtam  rajta megírjam-e, túl sokat nem akarom ragozni, nem jó a kedvem mostanság, úton útfélen el tudom pityeregni magam, tudom ez egyfajta önsajnálat, mert magunkat érezzük kevesebbnek drága szerettünk elvesztésével. De ez már sok egy kicsit nekem is, januárban meghalt a férjem Apukája, egyik napról a másikra ment el, alig bírjuk kiheverni, nap mint nap gondolunk rá, minden tevékenységben benne rejlik a keze munkája, s hiányzik, nagyon. Csak az utolsó hét  volt, amikor gyengébbnek mutatta magát, orvosról orvosra járt, fájt a szíve, aztán január 30-án nem bírta tovább, szó szerint megszakadt. Február közepére volt időpontja EKG-ra..... , mert olyan nincs, hogy sürgősségi vizsgálat, azt csak a kifejezett kórházi sürgősségin készítik el, oda meg nem akart menni. Ennyi..... az emberi élet, s már csak az emléke él addig, míg van ki emlékezzék rá.

Most októberben meg elment a Keresztanyum. Anyukám egy szem testvére, neki nem a rövid elmúlás jutott, s bár csak hét hetet volt kórházban senkinek nem kívánom. Közben Anyukámnak volt a nagy nőgyógyászati műtéte, meg sem tudta nézni a testvérét, akit egyik kórházból a másikba küldtek, majd vissza, de az állapotán javítani nem lehetett, teljesen leépült, nem részletezem, október 14-én temették.

Hosszú az idő, míg úgy érezzük, többek lettünk általuk, hogy sokat tanultunk tőlük, benne lesz minden cselekedetben ami eszünkbe juttatja. Nem tudok szuperlatívuszokban beszélni, s a kevesebb több, ezért álljon itt Katica Keresztanyu emlékére, egy

Mementó

Emlékszem egy régi karácsonyra, egy mélyről jövő nevetésre, amikor gyomorból indítod, és nem hagyod abba, olyan igazi kapdelMardelos (a flúgos futam rajzfilmből), az a jó reszelős fajta, - már akkor is sokat cigizett,- és a sugdolódzásra, ssssss.... ne beszélj, felébreszted..... És lőn világosság tényleg felébredtem és kiabáltam: mit csináltok???? Majd kigyúltak a fények, s volt karácsonyfa de óriás, mesebeli díszekkel, rajta az elengedhetetlen papírbőrönddel ami csurig volt franciadrazséval, és a baba, az első nagy babám, és illatok, hangok, fények. Negyven meg valahány éve, talán két éves ha voltam, de nagyon bevésődött pedig milyen kicsi  volt a nagyszüleim háza, az egy szobájával, búboskemencéjével, és pöttöm az asztal tetejére állított fenyő, de alulról nézve a világot minden óriásira nőtt. Hol az a ház? Hol az a fenyő, és hol vagy Keresztanyu?
Nyugodjál békében!

Tegnap is ettem a szilvalekvárjából, -igazi üstben főzött, majdnem fekete, beszáradt az üveg feléig-
olyan pötyőkét  senki nem tud készíteni már.

2011. szeptember 14.

Mojszi-Hudini

Jutalomnapraforgófejek közti DŐZSÖLÉS
Igen!
Ez Ő, lassan 1,5 éves lesz a világjáró, a mindent felfaló, a "magyaros légkondi"-ért (huzatos helyiség) könyörgő, (már megkapta) mouse, magyarosítva Mojszi, s második keresztnévként Hudini. Hetek óta az előszobában a konyha és az étkező közti szellősebb (huzatosabb) helyen leledzik a ketrece. Egyszer már meg is lett fürdetve. Nem kell izgulni nagyon jól megtöröltem, persze ezt Őnagysága felülbírálta és jól megfürdött a csutkaalomban, csak úgy szállt a por körülötte, száradásig forgott benne.
Azért egész jól bírja, reggel, este egy kis joghurtért könyörög, s a napi simijét is kikunyizza. Már igen ritkán hallani a "zárlatos konnektor" hangon történő morgását, nagyon kezessé vált az idők folyamán.
Sajnos ezt a bűdületes meleget szégyen ide vagy oda, a dzsungáriai törpém sokkal jobban bírja, mint én, néha nagyon szeretnék odabújni mellé a jó hűvös vackába, egy kis macskaalomra hajtani a fejem, vagy megfürdeni a csutkaalomba, mert ez a "hosszú, forró nyár" már kikezdte az idegeimet is. Igaz, hogy a meleg azért nem bírható, mert sajnos a menetrendszerű banyaláz, és az ebben az időben portyázó parlagfűallergia tetézi a kínokat. Lassan eljutok odáig, hogy meglátogatom valamelyik orvosom. Pedig mennyire könyörögtem egy kis jó időért még februárban, de ez a hőségriadós nyárvége, és ősz eleje, már nagyon sok nekem.
Remélem Ti sokkal, de sokkal jobban bírjátok.

Azzal vigasztalt a férjem, hogy óriási dolog lesz a Budai Várban, olyan különös rendezvény, aminek én nagyon, de nagyon tudok örülni. Mi lehet? Utoljára macskakiállításon voltam aminek nagyon örültem, a végén meg is sirattam, mert annyi norvég erdei macskát és main coon-t még életemben nem láttam. Sajnos az orchideakiállítást csak kívülről néztük meg, mert annyian álltak sorba, hogy nem vállaltuk.
Rákérdeztem tehát: macskakiállítás? Nem, nem, akkor esetleg orchideakiállítás? Nem az sem, ez még jobb, olyan dolog aminek én nagyon örülök.
Szóval a hétvégén megrendezik az "Édes Napok csokoládé- és édességfesztivál"-t a Budai Várban szeptember 16-18.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy eljutok-e oda, mindenesetre a szükséges reakciók beindultak....
Szép, hogy eljutottam Mojszikától a csokoládéig...

2011. augusztus 24.

Az éj királynője

Az éj királynője teljes szépségében óriásvirággal ajándékozott meg, a virág egy napig tündököl, majd elenyészik.
Mint látszik térülés fordulás, nem tesz jót a kaktusz virágának, letört a szentem, de még így is gyönyörű.
Az utókornak megőrzésre, remélem túléli a nagy átültetést.....
A legújabb szerzemény, egy kis pázsitszegfű, öntözőlabdaccsal


2011. július 30.

Citromos túrótorta

Még soha nem sütöttem túrótortát, Bernice Hurst: Édességek minden alkalomra című könyve adta az ihletet, onnan is a narancsos túrótorta. Eljött a szabadság ideje, és mivel két hete gyúrok a túrótortát elkészíteni, ezért selejteztem a hűtőben. .... Szomorú vagyok, megint rám romlott a túró egész dobozzal. Ezért a maradék, de még nem lejárt szavatosságú 1 db 20 dkg-os túróval zsonglőrködtem, és persze én jól átvariáltam, a receptet. Aztán meg kíváncsian vártam a végeredményt. A recept túrót és + túrókrémet írt. Nem volt otthon túrókrémem, ezért sárgabarack lekvárral pótoltam és eggyel több tojással, amíg nem hűlt ki, egész jó illat terjengett a konyhában. Majd hűsölt egy kicsit az erkélyen, de nem bírtuk ki, langyosan meg lett kóstolva, egy kis baracklekvárral.

HOZZÁVALÓK:

A tortaforma kikenéséhez:
1 dkg margarin
5 dkg zsemlemorzsa (másfél evőkanál), meg valami fantáziadús hozzávaló

A túrótöltelékhez:
20 dkg tehéntúró,
1 pohár tejföl, (150 ml),
2 ek. facsart citromlé,
a citrom reszelt héja,
2 ek. sárgabaracklekvár,
2 ek. étkezési keményítő,
1 ek. liszt,
3 közepes tojás (talán M-es volt),
7 dkg cukor (3 ek., ez lehet, hogy már 9 dkg ??)
1 zacskó vaníliás cukor,
1 marék mazsola,
1 evőkanálnyi vaj

Sütési hőmérséklet 170-180°
Idő: 40-45 perc, ha halovány lehet rátenni az utolsó 5 percben egy kis barnító légkeverést, és a végén a sütőben kell kihűlnie fakanállal kitámasztott sütőajtó mögött. Legalábbis ezt írta a recept, ezért az ólálkodó kíváncsiskodóknak jól elmagyaráztam, még véletlenül se vegyék ki melegen és essenek neki.
Valószínűleg a kellemes langyhő kell még neki a végeredményhez.
Így készül:
A tortaformát kikenjük a vajjal, majd körbeforgatjuk a zsemlemorzsával, ezt követően, alszik egy kicsit a hűtőben. Nekem volt otthon raktáron 3-4 édestölcsér ostya, amit a papírzacskójában jól összetörtem és a zsemlemorzsával együtt a tortaformába forgattam, a nagyobb darabokat meg beledobáltam a túrótöltelékbe.
A tojásokat szétválasztjuk és a három sárgáját, a túrót és a vajat villával összetörjük, hogy egynemű legyen, persze nem lesz teljesen sima, hiszen a túró, az túró. Majd hozzáadjuk és jól kikeverjük a tejföllel, citromlével, citromhéjjal, cukrokkal, és a lekvárral, a végén kézi
habverővel hozzákeverjük a két evőkanál étkezési keményítőt, és az egy evőkanál lisztet, csomómentesre keverjük, majd hozzáforgatjuk a jó keményre felvert tojásfehérjéket. Tortaformába be, irány a sütő, és la, eddig egész gyorsan ment. Ha kihűlt tessék élvezni a végeredményt.
szerintem finom lett
Így hűlt az erkélyen
Ez a sündisznófejű béka a kedvenc erkélyen lézengő kaktuszom

2011. július 4.

Migrén

Igen a hasogatós, amitől vasabroncsnak érzed a koponyád, s egy merő fájdalomgörcsnek mindazt, ami benne van. Az az igazi könnyfolyós, a hangot nem tűrő, a csak ezt a zenét ne halljam, csöndet akarok típus. No meg az alvás, az alvásból kótyagos ébredés, és szivacsos nyakmozgás érzés, nagyon remélem holnapra elmúlik.
A villamoson, majdnem fenn maradtam az Astoriánál, aztán aludtam a Metrón az Őrsig, de a Héven már csak pihentettem a szemem, ott baj lett volna, ha Gödöllőnél veszem észre, hogy bocs, de le kellett volna szállni egy órával azelőtt Mátyásföldön.
Persze, ha ide tudok írni egy szösszenetet, akkor már jobb egy kicsit, most vettem be egy Béres Trinell Pro-t és harcolok.
Csak azt tudnám megállapítani mitől van, akkor kikerülném. Illetve tudom, hogy reggel nem ittam kávét, hogy napközben elfelejtettem enni, csak a citromos víz tartotta bennem a lelket, de lehet, hogy ez az "enninembírás" volt az előjel, és közrejátszott valami fronthatás is. Érdekes, most nem volt hányingerem.
Kezd hatni a lórugás, érzem az agyamba a vértolulást, a javulás abból látható, hogy túl vagyok öt mondaton, sikerült telepítenem blogomra a  -t,  továbbá végig bírom
/tam hallgatni Morcheeba  -t, és el tudok morfondírozni, hogy hova lett a szombaton gyártott bonbonom,
házi konyakosmeggyesem. Az illetékesek csak annyit mondtak, megettük, majd úgyis készítesz újat... :) Nesze neked, pedig azt hittem nem olyan jó, én eszem meg az egészet, 24 db bonbon oda.



Szentségtörés, avagy konyakosmeggy, meggyes márványos kavart süti, meggyes bukta




Igen garázdálkodtam, állítólag finom...


A konyhai ténykedésem egy teljes hétvégére való különleges grillcsirke petrezselymes krumplival és tzadzikival, de hogy ne unatkozzam, persze hátsó szándékkal, de próbálkoztam eltüntetni néminemű meggyet, ami a hűtőben leledzett. Még most is a körmöm bánja.

Konyakosmeggy:
Hozzávalók:
két tábla 10 dkg-os étcsoki (sajnos csak 40 %-os volt otthon)
2-3 evőkanál olaj
két marék magozott meggy, a meggyek határozottan félbe, majd negyedbe miszlikelve (vágva)
háborús időkből visszamaradt Napóleon konyak
egy teljes vaniliás pudingpor,
3-4 ek. cukor

1 db jobb festőecset, kemény sörtékkel,
2 bonbonkészítő szilikon forma,
egy kisebb és egy nagyobb lábas,
habverő,
fagyasztószekrény,
türelem
citrom, és domestos a fekete körmök alá....

Valamikor a tanulmányaim idején még a múlt évben beszereztem a B-ből két bonbonkészítő szilikont, gondolván jobb időkre. Már amikor időm mint a tenger. Hát eljött ez a takarítós hétvége, amikor esik is meg a szél is fú, ember selejtez, asszony takarít, meg főz.
Tehát ott leledzik egy kis vödör meggy a hűtőben, s kedves rokonok megint hoztak egy szatyorral, hát osztottam szoroztam, s nekiláttam magozni.
A konyakosmeggy a kedvenc bonbonjaim közé tartozik, de az az igazi, a kézigyártású, az egyik nagyobb, mint a másik fajta. Sajnos kiveszőfélben....
Megkérdeztem a másik felem, mennyi konyakot mer rám bízni bonbongyártás ürügyén, erre azt válaszolta, bármennyit, majd előhozott egy alig használt félig telt Napóleont. Gondoltam kipróbálom, ha már annyit nézegettem kedves bonbongyártó oldalakat Gesztenyét, Rebaba bonbondáját, s a többieket.

Felfőztem az előre kimért 2,5 dl-ig vízzel kipótolt magozott  meggy levét + 1 dl konyakot, majd amikor rotyogott  hozzávegyítettem, a közben 4 ek. cukorral, 1 dl további konyakban kikevert vaníliás pudingport, meg a kimagozott meggyeket is, s sűrűsödésig kavartam.
Ezek után fogtam egy pár szilikonos virágos muffin formát és kb 12 kapszliba, kb. 1 cm magasan belekanalaztam, a meggyes, konyakos pudingos zselét, majd, - hűlés után persze,- betettem aludni a mélyhűtőbe.
Feltettem egy nagyobb fémlábosban vizet, s a kisebb lábosba a vízgőz felett kikavartam 2-3 ek. olajjal az összetört csokikat. Sajnos elrontottam, úgy gondoltam csak 40 %-os az a fránya étcsokinak nevezett, hát teszek bele még egy kis holland kakaót, hogy megadjam az ízét, s ne érződjék annyira az a fránya entivanilin, vagy miafene..... Hát besűrűsödött, akkor gondoltam egyet talán egy kis vaj jót tesz neki, belevágtam egy ujjnyit, de tovább nem mertem garázdálkodni, így kezdésnek ennyi is elég volt.
A bonbongyártó videókon egy mesterbonbongyártó fiatalember ténykedését néztem végig, neki nagyon szép folyós csokija volt, és pikk-pakk öntögette a formákba, forgatta, asztal lapjához csapogatta azokat.
Az én csokim nem így nézett ki, inkább úgy, mint akit úgy kell majd kirobbantani a helyéből.
De itt még nem keseredtem el...... na nem nagyon .....
Behűtöttem a bonbonformákat és a festőecsetemmel (1 x 1 cm a pemzlije) próbálkoztam a kapszlik oldalait csokival bevonni több kevesebb sikerrel, majd fagyasztóba be, 10 perc után fagyasztóból ki, megint egy adag oda neki a csokiból. Majd amikor úgy láttam, hogy az oldalához is tapadt már néminemű anyag újabb fagyasztás következett, s ezek után kiskanállal beleerőltettem a fagyasztóból kivett konyakos meggyes zseléből, de csak annyit, hogy a tetejére is férjen a csokiból. Persze a csoki közben ott állt a forróvizes lábas feletti kislábasban, hol újramelegítve, hol elzárva a gázt. Sajnos hőfokot nem tudok mérni a csokiban, meg ilyen hétvégi garázda ne is kérkedjék ilyesmivel, az ujjamat nem nyomtam bele, elég volt a vasaló gőzőlőnyílása, és a sütő oldala sebszerzés ürügyén a hétvégére. (Persze mert vasalás is volt maratoni.)
A végén a tetejére festettem az ecsettel a csokit, majd próbálkoztam lehúzni a galuskaszaggatóval ami kitüremkedett belőle.
Fagyasztó zárta a sort. Így utólag elmondhatom, a csoki nem úgy nézett ki mint a bonbongyártós videón, ott keményen folyós folt, na persze én sem úgy nézek ki, mint a bonbongyártós mester ott a felvételen, s nekem végig sűrűbb csokival volt dolgom. S az uszkve 12 db bonbon legyártása így elsőre hosszú folyamat volt. Nem mondom ízlik... ízlik, de a fent felsorolt utóműveletek miatt nekem egy kicsit entivanilin íze lett a csoki részének, a férjem szerint keserű, szerintem meg csodák csodájára marascino likőr íze van amit meg nagyon szeretek. Persze nem értem, hogyan lett a meggy cseresznyemaglikőr ízű......
Azért legközelebb 70 %-os csokit veszek.
Viszont a konyakos zselé szenzációs benne, és nem gondoltam, hogy ilyen elfuserált csokoládéval is ilyen szépen kijönnek a bonbonok a kis kapszlikból. Azt persze külön sikernek veszem, és meg is veregettem a vállamat, hogy egyik bonbonom sem tört össze, pedig emlékeim szerint még egy kis cukrot is csempésztem a csokiba.... :) :)
A dilemma a következő: vajon kibírná-e hűtő nélkül a bonbon, merthogy most ott csücsül kék dobozban, nem merem szabad levegőre kivenni, hátha elizzad a csokoládé.....

De mivel meggy volt rengeteg, ezért a Szánternél látott márványos meggyes,
 és bukta gyártása is elkezdődött, a bukta tésztájába én egy kis teljes kiőrlésű lisztet, és 2 ek. zabkorpát is tettem, a tésztája elég jó lett, jutott belőle briósnak is.

És az ablakpucolás utáni orchideám, amit nagyon ügyesen letörtem a száráról zuhanyozás közben, azért sírni nem sírok, remélem ellesz egy pár napig.




2011. június 10.

június 4-én


Sodort perec édes verziója
Az Anyukám nagyon finom csavart perecet tud készíteni, elkértem a receptjét, de akkor még nem sikerült, ez sokáig elvette a kedvemet a perecgyártástól, de az utóbbi időben annyit tanultam a neten kelt tésztát sütőktől, hogy bátorságot vettem és kerti partira menvén belefogtam egy édes verzióba:




Hozzávalók:
90 dkg liszt (én 1/2 kenyérliszt 1/2  fehér sima liszt keverékét használtam),
2,5 dl langyos víz (én feleztem tejjel),
20 dkg kristálycukor,
50 g langyos vaj,
2 ek méz
3 dkg élesztő,
1 tk só
szóráshoz jégcukrot használtam.

A hozzávalókkal lehet játszani annyiban, hogy mehet bele még egy kis vaj, ha nem eléggé válik el a kikevert tészta az edény oldaláról. Egyébként meg ugyanúgy kell begyúrni, mint bármelyik kelt tésztát. Leszitáljuk a lisztet, majd közepébe mélyedést készítünk, és megfuttatjuk az élesztőt a langyos vízben (tejes vízben) a mézzel, 1-2 ek cukorral, és a  langyos vajjal. Ha az élesztő a futástól kellően lefáradt begyúrjuk a száraz hozzávalókat, a nedves hozzávalókkal- Akkor jó, ha elválik a kezünktől, inkább zsíros, mint lisztes érzés, gyúrni is zsírosan kell.
 A tészta alszik egy órát a kelesztőtálban, majd kivajazunk két nagy tepsit és a vajat félretesszük, kell az még. A tésztát átgyúrjuk, és 4 részre osztjuk. Mindegyikből egy hosszú nudlit gyúrunk amit megpróbálunk nagy késsel kis darabkákra vágni. Valamivel nagyobbra, mint egy diót. Előtte javasolt az ott sertepertélő férfinépet sürgősen kiküldeni a konyhából, nehogy maradandó pszichés kár érje az egójukat, persze az erősebb idegzetűek ott téblábolnak és pikírt megjegyzéseket tesznek a nudli és nagy kés párosításra.


A sodrásnál minden egyes darabnál bevajazzuk a tenyerünket, csak pici vaj kell, épp egy simogatásnyi mindig. A kis gömböcöket hosszú, 1 cm-es vagy vékonyabb, és kb 20 cm hosszú nudlikra gyúrjuk, nyitott ujjakkal sodorva, vigyázva, hogy ne szakadjon. Akkor jó a tészta, ha a kinyújtott nudli két kéz között meglengetve nyúlik és nem szakad. Majd egyik végét megfogjuk, a másikat megsodorjuk, 2-3-szor, majd összeeresszük, hogy bepöndörödjön, és egyik végét átdugjuk a másik végén, majd szépen a tepsibe helyezzük, 1-1 cm oldalszélességgel, mert összenőnek. A perecek tetejét tojássárgájával megkenjük, majd ízlés szerint szórjuk jégcukorral és 180 fokon kb 30 percig sütjük, inkább az alsó 1/3-on.

Ha kész kihűtjük, és sűrűn csapkodjuk az arra tévedő varjakat, hogy a vendégségbe is maradjon belőle.
Az a sütemény, ami először nagyra sikerül, kb fél briósnyi is lesz belőle, majd minél ügyesebben sodrunk annál sűrűbb sodrású, és kisebb pereceket tudunk gyártani. "Ezt ki sütötte?" És a felemelt hüvelykujj a jutalom... :)