Mákos Guba

MÁKOS GUBA 1.

Mondhatni úgy is itt a gubaaaaaaaa....................
 A főzelékfalóba ha betévedek, párszor már vettem vaníliakrémmel spékelt mákos gubát. Egyszerű ételnek gondolom, hiszen nem nekünk kell a kiflivel bajlódnunk, és szinte csak össze kell egyeztetni az ízeket, egy kis keverés kavarás és kész.

A minap megváltoztattam a véleményemet, és szerelmes lettem a mákos gubába.....

Karácsony van, indul az üzlet, egyik boltból be, a másikból ki, majd be a könyvesboltba, és rád mosolyog a világ legnagyobb kínálata szakácskönyvből. Megint találtam egyet, és addig addig fog rám kacsintgatni onnan a polcról, míg be nem szerzem. Hátoldalán Eszenyi Enikő azon mondata ragadott meg: "A mákos gubájáért, ha kell, egy hétig egy irányba mennék."

Aki még nem hallotta egyik kedvenc színésznőm a magát repedtfazékhangúnak tituláló Hegyi Barbara szakácskönyve ragadott meg ennyire. A mákos gubájában az a varázslat, hogy mascarpone krémmel készül, és az egyik ízesítő adaléka a vanília mellett ha jól emlékszem narancsvirág esszencia és narancslikőr (elhagyható). Egy életem, egy halálom kipróbálom, s egy keveset módosítottam rajta, s nekikezdtem. Nekem  nem volt itthon narancsvirágesszencia, viszont volt narancsom, s birsalmakompótom is. Az én gubámba egy kicsit több mascarpone csurrant bele, ugyanis a nagy tejfölösdobozméretűt elbírta a tejes mák. Szerintem brutális lett.....
Mindenesetre az az igazi szuttyos, ez az adag pedig legalább 8 emberes..... :)

Szóval én így készítettem:
Hozzávalók:
6-7 szikkadt kifli,
1 liter tej,
1 zacskó darált mák (25 dkg),
20 dkg cukor,
2 csomag vanillincukor, (vagy igazi vanília magja),
0,5 l mascarpone,
befőttgyümölcs, vagy főtt birsalmakockák és nem főtt narancskockák,
díszítés: tejszín, gránátalmamagvak

a legújabb szerelem

 Egy fémlábasba szórtam a darált mákot és a cukrot, majd elkevertem az 1 liter tejjel, és felfőztem, beleszórtam a vaníliáscukrot is, és csak addig rotyogtattam, míg a mák megszívta magát, nagyon hamar ment, majd eltettem hűlni az egészet.
Amikor langyos lett elkevertem benne a mascarponét, és kezdtem a további hadműveletet.

Egy nagy jénai edényt kivajaztam, és sorban megraktam karikára vágott kiflivel, ezután főtt birsalma  és kockára vágott narancsgerezdek keveréke, tetejére  pedig a tejes, mascarponés mák következett, és sorba mindent ismételve, míg tele nem lett a tál. A 7 kifli nem ment mind bele, el is lett csenve belőle 1-2 karika, szerintem 6 kifli elég bőven.
A birsalmát már előtte hámozva, kockára vágva cukorral és szegfűszeggel főztem puhára, majd langyosra hűtöttem, egyébként a leve is nagyon finom.
Az egész gubás edényt 20 percre forró sütőbe tettem, az utolsó 5-7 percet légkeveréssel.

Amikor eltelt az idő kivettem, és vártam egy keveset, hogy ne legyen tűzforró, majd poharakba szedtem, elláttam a szükséges tejszínhabbal, és egy egész gránátalma összes piros lédús magjával, a narancs és a gránátalma savanykás, édeskés íze nagyon jól passzol a főtt mák édességével, már két napja hol az erkélyen, hol a hűtőben őrzöm, és állíthatom, hidegen is nagyon, de oltáriul finom.

PARADICSOMLEVES

Paradicsomleves variáció

Hozzávalók:
1 l paradicsomlé (ha lehet házi),
4-5 szem krumpli,
kevés olaj,
1 fej kisebb hagyma,
1 ek. liszt,
1 teáskanál bazsalikom,
4 babérlevél,
1 ek. szárított zöldség (só nélküli),
1 teáskanál só,
1 ek. cukor,

1 zacskó 250 grammos sajtos tortellini,
reszelt sajt ízlés szerinti

Nem tudhatom kinek melyik fajta paradicsomleves a szíve csücske, de van ugye az édeskés savanyú, meg a sós, én egy kicsit blazíroztam és alkottam. Mindig is főtt krumpli alapra főztem a paradicsomlevest, a krumpli volt a levesbetét, és persze elengedhetetlen kelléke szokott lenni (legalábbis nyáron) a zellerlevél, úgy az igazi, meg csak úgy üresen betűtésztával.

Most nem volt zellerlevelem, ezért a következő levest főztem:
4 db krumplit apró kockára vágva babérlevéllel, sóval és 1 ek. szárított zöldséggel feltettem főzni annyi vízzel ami ellepi, meg még egy kicsi. 1 kisebb fej hagymát apró kockára vágtam, üvegesre pirítottam az olajon, majd megszórtam a kb. 1 ek. liszttel és fehér rántást készítettem, majd felengedtem, és elkevertem egy kis vízzel (bár attól tartok a krumpli is elég lett volna sűrítésnek). Arról nem is beszélve, hogy melléöntöttem a lisztet, vagyis a tűzhelyet megsóztam vele, ami a képen is látszik.....
Amikor a krumpli megpuhult kivettem belőle a babérlevelet, hozzáadtam a fehér rántást, felöntöttem a paradicsomlé felével és botmixerrel adtam neki. Amikor selymesre mixelődött beleöntöttem a többi paradicsomlevet, elláttam az 1 ek. cukorral, visszatettem a tűzre és csak annyira főztem fel, hogy éppen csak rottyanjon egyet, majd késznek nyilvánítottam, megszórtam a bazsalikommal és belekanalaztam a közben sós vízben kifőtt sajtos töltésű tortellinit. Reszelt sajttal tálaltam. A másik felem azt mondta vízízű, szerintem a Mamája édes paradicsomlevesét hiányolta, de mindkét gyerekem szerint nagyon finom, jól kijött a paradicsom íze, és illett hozzá a bazsalikom. Legközelebb húsos tortellinivel is ki fogom próbálni, de akkor szerzek zellert is az tuti.

Kelbimbófőzelék és tejes kifli, sós, töltött sajtos-húsos, és birsalmasajtos változatban

Kelbimbó főzelék-nyami

Hozzávalók:
1-1,5 kg kelbimbó,
3-4 szem krumpli,
1 vöröshagyma,
3-4 gerezd fokhagyma,
1 ek. szárított zöldség, (só nélküli)
1 tk. majoranna,
1 csipet köménymag,
pirospaprika,
só ízlés szerint,
2 dl tej és 1,5 ek. étkezési keményítő a habaráshoz




Feltétnek legjobb a vagdalt, az most nem volt, er-go virslivel tálaltam.

Elkészítés:
Megpucoltam a kelbimbót, ami abból állt, hogy levágtam a torzsácskák végét, majd a legfölső két fellevelet leszedtem róla, félbe- negyedbe vágtam, hozzáadtam a megpucolt és kockára vágott krumplit, majd előhőkezeltem, azaz az esetleges keserű ízét elűzendően egy nagy tálban egy egész teáskanna felforralt vízzel leöntöm, majd letakarom pár percig.

Egy nagyobb lábosba az olajon megfonnyasztom a kockára vágott hagymát , majd összekeverem a forróvíztől megfosztott, leszűrt kelbimbós krumplival, keverés közben, hozzáadom az apróra vágott, vagy fokhagymanyomón paszírozott fokhagymát, szárított zöldséget, majorannát, pirospaprikát, sózom, köménymagozom, és felöntöm annyi vízzel hogy épphogy ellepje.

Az egészet fedő alatt puhára főzöm és ha a kelbimbócskák torzsái is megpuhultak az egészet behabarom a keményítős tejjel. Koktélhabverővel csomómentesre keverem a hideg tejben az étkezési keményítőt, és óvatosan beleforgatom a főzelékbe, utána már csak 1 perc kell, hogy besűrűsödjön és lehúzom a tűzről.
A pucolási része macerás, de a főzési része gyors.
Családom kelbimbóutálattal lézengő tagja azt állította, hogy biztos, hogy kelbimbóból főztem-e, mert ez most nagyon finom lett!!! Ez már elismerés.

 Sós-tejes kifli, simán sósan, sósan sajtos-sonkás-hagymás töltelékkel, hókristállyal a tetején és birsalmasajttal a belsejében


Először Beastie-Bistro-nál találkoztam vele, és megint irigykedtem egy kicsit, hogy férfi létére ilyet tud gyártani a családjának, aztán utánajártam egy kicsit, Illéskrisznél láttam a formázási technika csúcsát, és Limaránál is megtaláltam a tejfölös és krumlipelyhes tésztaváltozatot, utána már annyi félét nézegettem, hogy az 55 dkg liszt leírásút már nem tudom hol találtam, mindenesetre nekem a receptem így sikeredett, azóta már kétszer is megsütöttem, a fotók a második és már töltött változatokról regélnek. Jelentem ez a legutóbbi változat kevés lett, mert a próba kedvéért különböző módokon töltöttem. Van akinek a birsalmasajtos változat tetszett a legjobban. Nagyon köszönöm mindenkinek az élményt.

Hozzávalók:
55 dkg liszt (1/3 Bl 80-as, 2/3 sima),
3 dl tej,
5 dkg vaj,
1 ek cukor,
1 egész tojás,
1 kiskanál só a tésztába és durva só szórásnak a tetejére,
2,5 dkg élesztő
 
A liszt közepébe mert langyos és egy evőkanál cukorral ellátott tejben megfuttatjuk az élesztőt, majd ha már kellően fut (felhabosodik) belekeverjük a tojást, langyos vajat, és a többi tésztába valót. Legalább addig gyúrjuk, amíg a tészta elválik a táltól és tépéskor szálkásodik. Ekkor megpuszilgatjuk alul fölül egy kis liszttel, (megágyazunk neki), majd eltesszük a kiskorút aludni úgy egy órányit.
Ezt követően átgyúrjuk, kinyomkodjuk belőle a kis levegőbubikat, majd három részre osztjuk. (Ez persze ízlés kérdése mindig). Minden 1/3 darabot kör alakúra kinyújtunk, legalább egy 30 cm átmérőre, majd éles szerszámmal 6 felé osztjuk. A kis hatod háromszögeket a széles részétől indítva kiflivé sodorjuk, majd hol görbítve, hol egyenesen egy jó minőségű (teflonos) sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, közöttük természetesen helyet hagyva. Lekenjük tejjel, és újból kelesztés következik, 20-30 perc, majd a sütés. Nekem e második töltött változat éjjel 1 órára lett megformázva, és lekenve tejjel, már nem sütöttem ki, csak hajnali hat után, egész jól elvolt a konyhában éjjel, csak hajnalban újból lekentem mielőtt a sütőbe tettem.

TETEJÉRE: minden kiflit le kell kenni tejjel, lehet kétszer is, nem baj ha melléfolyik, majd a sósak tetejét ellátjuk nagyszemű sóval, köménymaggal, az édesekét meg nagyszemű cukorral.

SÜTÉS: a blogírók különböző fokokról és időkről beszéltek Bastie-bistro 180 fokon sütötte 20 percig a gázos sütőjéban, de mivel Illéskrisz azt mondta ő mindent légkever, ezért én inkább 160 fokon légkeveréssel sütöttem (két tepsivel a sütőben) 20-25 percig. A kiflin látszik mennyi kell neki, félidőben tepsit cseréltem és 180 fokkal megfordítottam, (mármint a tepsit, nem a kifliket) így egyenletes színe lett.
 
Sajtos-hagymás-sonkás:
Az én utolsó művem során 5 kiflit reszelt sajttal, apróra vágott zöldhagymával, és csíkokra vágott pulykasonkával töltöttem. Konkrétan egy csipet nagy lukú reszelőn aprított sajt, kb. 6 újhagymakarika és 1 x 7 cm-es sonkacsíkból 2-3 db fért bele egy kiflibe. A kis háromszögeket külön-külön is formáztam, mert közben a tészta visszaugrik (összemegy), tehát itt, is ott is húztam, nyúztam, a végén elég jól belejöttem.
Sima sajtos: csak nagy lukú reszelőn agyabugyált sajt ment bele.
Birsalmasajtos verziónál 2-3 mm-re vágott ujjnyi széles és 6-7 cm hosszú birsalmasajtdarabot vagy kettőt tettem egy kiflibe.

 BIRSALMASAJT:

Nagyon sokan leírták a birsalmasajt készítését, én most Illéskrisznél, láttam először, majd utánanéztem, volt Chiliesvanilia-nal s rengeteg helyen, ki kuktában készíti, ki lábasban, kevés vagy sok vízzel, van aki egészben, van aki hámozva (az nehéz mulatság), és van aki apróra vágva, majd főző vízzel, vagy anélkül pürésítve, cukrot hozzáadva. Ízesítésül van aki tesz bele citromot, esetleg gyömbért.
Elkészítettem én is

HOZZÁVALÓK (szerintem..)

- 6 db egészséges birsalma (csumázva), apróra vágva,
- 1 citrom reszelt héja, leve (nekem nem volt otthon, így naranccsal helyettesítettem, és tettem bele egy csipet cirtromsavat is a biztonság kedvéért),
- ugyanannyi cukor, mint birsalma (kb 80 dkg),
- 2 zacskó vaniliáscukor (esetleg igazi vaniliarúdból kinyelt fekete magocskák),
- türelem...
ELKÉSZÍTÉS:
Az apróra vágott birsalmát feltettem főzni annyi vízzel, hogy éppen ellepi, majd amikor a birsalma megpuhult annyira, hogy villával szét lehetett nyomni, s a vizéből is elfőtt egy kicsit (kb. 20 perc) , belereszeltem a narancs héját, és hozzáöntöttem a kifacsart levét, majd botmixer segítségét vettem igénybe, és a főzővíz leöntése nélkül egyneműsítettem az egészet, majd visszatettem a tűzhelyre, és kislángon felrotyogtattam, hozzáadtam a megfelelő mennyiségű cukrot, vanillincukrot, és mivel nem találtam citromot azért egy csipet citromsavval elláttam. Majd addig rotyogtattam amíg szerintem jónak minősült, vagyis tányérra csepegtetve dermedni látszott.
Nem vagyok egy gyakorlott mester, biztos, hogy lehetett volna tovább főzni, de így is isteni, legközelebb kipróbálom gyömbérrel, és igazi citrommal is. Virágos szilikon muffin formákba,  őzgerincformába, és egy fóliázott sima tepsibe elosztottam, majd eltettem aludni a szekrény tetejére konyharuhával letakarva.
Egy nap száradás után kiborítottam a formából a sajtocskákat zsírpapíros tepsibe, közben megvámoltuk egy kicsit, majd újabb takarás és száradás következett, még mindig szárad, egyszer már megfordítottam őket, és az előbb elregélt kifli töltelékeként is használtam.

Mementó

Gondolkodtam  rajta megírjam-e, túl sokat nem akarom ragozni, nem jó a kedvem mostanság, úton útfélen el tudom pityeregni magam, tudom ez egyfajta önsajnálat, mert magunkat érezzük kevesebbnek drága szerettünk elvesztésével. De ez már sok egy kicsit nekem is, januárban meghalt a férjem Apukája, egyik napról a másikra ment el, alig bírjuk kiheverni, nap mint nap gondolunk rá, minden tevékenységben benne rejlik a keze munkája, s hiányzik, nagyon. Csak az utolsó hét  volt, amikor gyengébbnek mutatta magát, orvosról orvosra járt, fájt a szíve, aztán január 30-án nem bírta tovább, szó szerint megszakadt. Február közepére volt időpontja EKG-ra..... , mert olyan nincs, hogy sürgősségi vizsgálat, azt csak a kifejezett kórházi sürgősségin készítik el, oda meg nem akart menni. Ennyi..... az emberi élet, s már csak az emléke él addig, míg van ki emlékezzék rá.

Most októberben meg elment a Keresztanyum. Anyukám egy szem testvére, neki nem a rövid elmúlás jutott, s bár csak hét hetet volt kórházban senkinek nem kívánom. Közben Anyukámnak volt a nagy nőgyógyászati műtéte, meg sem tudta nézni a testvérét, akit egyik kórházból a másikba küldtek, majd vissza, de az állapotán javítani nem lehetett, teljesen leépült, nem részletezem, október 14-én temették.

Hosszú az idő, míg úgy érezzük, többek lettünk általuk, hogy sokat tanultunk tőlük, benne lesz minden cselekedetben ami eszünkbe juttatja. Nem tudok szuperlatívuszokban beszélni, s a kevesebb több, ezért álljon itt Katica Keresztanyu emlékére, egy

Mementó

Emlékszem egy régi karácsonyra, egy mélyről jövő nevetésre, amikor gyomorból indítod, és nem hagyod abba, olyan igazi kapdelMardelos (a flúgos futam rajzfilmből), az a jó reszelős fajta, - már akkor is sokat cigizett,- és a sugdolódzásra, ssssss.... ne beszélj, felébreszted..... És lőn világosság tényleg felébredtem és kiabáltam: mit csináltok???? Majd kigyúltak a fények, s volt karácsonyfa de óriás, mesebeli díszekkel, rajta az elengedhetetlen papírbőrönddel ami csurig volt franciadrazséval, és a baba, az első nagy babám, és illatok, hangok, fények. Negyven meg valahány éve, talán két éves ha voltam, de nagyon bevésődött pedig milyen kicsi  volt a nagyszüleim háza, az egy szobájával, búboskemencéjével, és pöttöm az asztal tetejére állított fenyő, de alulról nézve a világot minden óriásira nőtt. Hol az a ház? Hol az a fenyő, és hol vagy Keresztanyu?

Nyugodjál békében!

Tegnap is ettem a szilvalekvárjából, -igazi üstben főzött, majdnem fekete, beszáradt az üveg feléig- olyan pötyőkét  senki nem tud készíteni már.