Húsvét
S lám eljött a hétvége és itt maradtam "locsolkodóajándék" nélkül. (Bár ez nem igaz, pálinkám az még van, csak azt az apróbb népnek nem lehet adni, ugye).
Elő kellett venni egy magamnak vett ajándékomat, hogy mézes tojásokat, nyulakat tudjak gyártani.
A tojás formához lakonikus módon eltorzítottam egy óriáspogácsa szaggatót, ami most már úgy is marad, pogácsát ritkán szoktam gyártani, ha meg mégis akkor ott a kávés pohár pereme.
50 dkg méz,
25 dkg vaj, vagy margarin,
25 dkg cukor,
1 kg liszt
1-1 ek. őrölt fahéj, szegfűszeg,
1 púpozott mokkáskanál szódabikarbóna,
1 tojás
Ha a folyékony keverék langyos összekeverjük a liszttel és beletesszük az egész tojást, majd alaposan kézzel kidolgozzuk. Zacskóban, vagy lefedve 1-2 óra hűtőben dekkolás után elkezdjük a formák kiszúrását.
Egyszerre egy marék tésztát vágunk majd kezünkkel átgyúrogatjuk, nekem minden marékhoz ment hozzá egy kiskanálnyi olaj is. Ezt kilapítjuk sodrófával kb. 4 mm vastagságúra, és nekikezdünk a hadműveletnek, vagy hosszúháborúnak, ami estig is eltart. Nesze neked időtakarékosság. Egy tenyérnyi tésztából kb. 4-5 figurát tudunk szúrni, amit éles kés pengéjével fellazítunk és óvatosan a tepsibe helyezzük. Ebből a mennyiségből több tepsi is lesz 5-6 legalább.
És a végén az izomlázzal járó írókázás, ami nekem (lusta is voltam) a dekor-tollakkal egy kissé bénán sikerült, de lesz az még szebb jövőre bizonyost. (De lehet már karácsonyra is.) A málnapiros ételfestékkel megfestettem a szeretett figurákat, kétszer festve egyenletesebb színt ad, csak meg kell az első rétegnek száradni. Egyébként ez még a gyorsabb művelet volt. Az írókázás, viszont nagy gyakorlatot igényel, ezért nem mertem rögtön a tojáshabbal kezdeni, de ezektől a dekor-tollaktól meg remegett a kezem, ráadásul mindig egy ujjnyival többet kellett a végéből behajtani.
Ismeritek biztosan a "kifogy a fogrém, ki az ügyesebb még egy kis anyag kitermelésére a tubusból" effektust. Hát akkor közlöm a dekor-tollakkal is ugyanígy esik a móka, azzal a különbséggel, hogy műanyagtubust baromi nehéz úgy tartani, amikor már háromszor is visszacsavartad a végét, csak jöjjön még egy kis csík belőle....... Azért sikerrel jártam, az a 4 locsoló aki meglocsolt nagyon örült neki. Sőt a színesekből a legkisebb el is fogyasztott egyet. Jelentem, rendesen piros lett tőle az ujja, de sebaj holnapra elmúlik.
Egyébként a lehullott részeket, mindig a következő adagba kellett belegyúrni, és a végén maradt részekből, meg a könyv leírása szerint (igaz nem három ízből állót), két részből álló méhecskéket fabrikáltam. Kis golyó a fejnek, hosszúkás rész a potrohnak, az egészet rá kell szerkeszteni egy fogpiszkálóra, eleje hátsó része kilátszik, lévén a méh némely helyen szúr, majd ugyanúgy kisütni a többi sütivel. Aranyos figurát lehet rá festeni, a könyv csokiból írta, hát nem pepecseltem, jó volt arra a málnapiros festék is. A három méhi közül csak egy lett stabil, a legnagyobbnak a potroha végére, a középsőnek meg a nagy fejére esett a súlypontja. Lévén a hátán szívószállal lukat kell ejteni, majd azon átvarrni a szalvétából készült szárnyakat, (persze sütés után.... :) ) egy kissé nevetséges lett a végére, de az egyetlen óvodás korú locsolóm el volt tőle ragadtatva.
További szép napot, és akkor most ideapplikálok egy kevés tavaszt, amit a nagyobbik gyermekem fotózott tavaszi munkálatok, és kirándulás közben.